Amikor 1764 január 7.-én Mária Terézia újraszervezte a határőrséget, Székelyföldön az erőszakos sorozás a madéfalvi vérengzésbe torkollott: osztrák katonák lemészároltak több száz székelyt Siskovics báró parancsára, mert azok megtagadták a hadseregbe való bevonulást.A házak nagyon nagy részét kifosztották. Ezek után több ezer székely menekült át a keleti határon Moldvába, és részben a csángók között telepedett le. Miután a Habsburg Birodalom 1774-ben megszerezte Bukovinát, az osztrák-porosz háborúban kitűnt Hadik András tábornok (Berlin megsarcolója) összegyűjtötte a Moldvában szétszóródott székelyek egy részét, és letelepítette őket Bukovina öt falujában. Így alakult ki a bukovinai székelység. Az alapított falvak: Istensegíts, Fogadjisten (1776), Hadikfalva, Józseffalva (1785), Andrásfalva (1786). 1883-ban az Al-Duna mellé Hertelendyfalva, Sándoregyháza és Székelykeve községekbe települt mintegy 4000 ember . Ezt a népességmozgást szokásosan kirajzásnak nevezik.
Nekünk is van személyes történetünk, a mi felmenőink még onnan származtak miután kitört a vérengzés menekülniük kellett Bukovinába azon belül Andrásfalvába. És onnan lettek áttelepítve Bácskába ami egyébként most Szerbia része, és onnan is menniük kellett mert a határvonal feljebb lett húzva ezáltal jöttek Tolna megyébe.
Amikor 1764 január 7.-én Mária Terézia újraszervezte a határőrséget, Székelyföldön az erőszakos sorozás a madéfalvi vérengzésbe torkollott: osztrák katonák lemészároltak több száz székelyt Siskovics báró parancsára, mert azok megtagadták a hadseregbe való bevonulást.A házak nagyon nagy részét kifosztották. Ezek után több ezer székely menekült át a keleti határon Moldvába, és részben a csángók között telepedett le.
VálaszTörlésMiután a Habsburg Birodalom 1774-ben megszerezte Bukovinát, az osztrák-porosz háborúban kitűnt Hadik András tábornok (Berlin megsarcolója) összegyűjtötte a Moldvában szétszóródott székelyek egy részét, és letelepítette őket Bukovina öt falujában. Így alakult ki a bukovinai székelység.
Az alapított falvak: Istensegíts, Fogadjisten (1776), Hadikfalva, Józseffalva (1785), Andrásfalva (1786).
1883-ban az Al-Duna mellé Hertelendyfalva, Sándoregyháza és Székelykeve községekbe települt mintegy 4000 ember . Ezt a népességmozgást szokásosan kirajzásnak nevezik.
Nekünk is van személyes történetünk, a mi felmenőink még onnan származtak miután kitört a vérengzés menekülniük kellett Bukovinába azon belül Andrásfalvába. És onnan lettek áttelepítve Bácskába ami egyébként most Szerbia része, és onnan is menniük kellett mert a határvonal feljebb lett húzva ezáltal jöttek Tolna megyébe.